A napokban nagyon sok vállalkozás kapott a NAV-tól levelet amely arról szól, hogy adóbevallásaik alapján jól járna a cége a KIVA választásával. A múltkori jegyzetben leírtakat ha elvégezted akkor itt az alkalom, hogy megvizsgáld a KIVA választással, hogy alakult volna az adófizetésed.
KEZDJÜK AZ ALAPOKNÁL!
Kisvállalati adó egy egyszerűsített adófajta amely 2 adónemet vált ki úgy, mint a társasági adó és a szociális hozzájárulás. (A szakképzési hozzájárulás 2022.01.01-től megszűnt)
Az adó mértéke 2022-ben az adóalap 10 százaléka.
Az adó alapja a személyi jellegű kifizetések (minimum adóalap) növelve a tőke és osztalékműveletek egyenlegével és módosítva néhány további tétellel.
KIK VÁLASZTHATJÁK?
- az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai létszám nem több, mint 50 fő
- az adóévet megelőző adóéveben az árbevétel és a mérleg fő összege nem haladja meg a 3 milliárd forintot
- adóévet megelőző adóévben adószáma nem került véglegesen törlésre
- üzleti évének fordulónapja december 31 és beszámolóját forintban készíti
- nincs ellenőrzött külföldi társasága
- az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.
A bevétel és létszám adatok vizsgálatánál a kapcsolt vállalkozások adatai összeadódnak.
Bejelentkezés nem csak év végén hanem év közben is lehetséges!
Év közi adónem váltáskor új üzleti év keletkezik, ezért az ezt megelőző időszakról beszámolót kell készíteni és letétbe kell helyezni, valamint a társasági adó alanyiság megszűnése miatt záró bevallást kell készíteni.
Adó alanyok lehetnek:
a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó és
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
MIK AZ ELŐNYEI?
- a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli (10% szemben a 13%-os SZOCHO-val), így ösztönöz a foglalkoztatásra és béremelésre.
- az eredmény után nincs plusz adófizetési kötelezettség, mely a vállalkozás vagyonának növekedését segíti
- helyi adó elszámolása választható
- nyereség utáni adót csak osztalék kivétkor kell fizetni
- egyszerűbb adminisztráció, adószámítási mód => növeli vállalkozásod hatékonyságát
KINEK ELŐNYÖS?
- sok alkalmazottat foglalkoztató cég ahol a személyi kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét
- a nyereséget inkább visszaforgatnád a céged beruházásainak finanszírozásához
MIKOR NEM ÉRDEMES?
- akinek költségei nagy része nem személyi jellegű ráfordításból adódik
- a cég nyereségét osztalékként ki szeretnék fizetni
- gyakorlati képzést folytató vállalkozásoknak, vagy akik ilyen tevékenység végzését tervezik
KIVA MEGFIZETÉSE
Az adózónak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell a KIVA előleget bevallania és befizetnie.
KIVA ÉS AZ IPA
A KIVA-t választóknak lehetőségük van az iparűzési adó egyszerűsített módon történő elszámolására, erről az adóbevallás benyújtásáig van lehetőséged.
Egyszerűsített adóalap lehet:
- ha nem éri el az árbevételed a 8 millió forintot akkor a nettó bevétel 80%-a
VAGY
- kisvállalati adó alapjának a 20%-al növelt összege
ELHATÁROLT VESZTESÉG
FONTOS, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor az elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami korábbi években keletkezett a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezett, ezen kívül a társasági adó alanyiság idejében keletkezett még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható.
Adóalanyiság megszűnése:
- 6 milliárdos árbevétel elérése esetén- a túllépést megelőző nappal
- az átlagos statisztikai létszám ha meghaladja a 100 főt – létszámváltozás utolsó napjával
- számla vagy nyugta adás elmulasztása miatti jogerős mulasztási bírság esetén – határozat jogerőssé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával
- működésbeli változások esetén – felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés, egyesülés, szétválás stb.
- saját elhatározásra, ha az adóalany december 1 és 20 között az állami adó- és vámhatósághoz a bejelentését megteszi, hogy nem ezen adónem hatály alatt kívánja a következő adóévben a tevékenységet végezni.
- év végén 1 millió forintot meghaladó adótartozás esetén- határozat jogerőre emelkedését megelőző kiegyenlítés esetén az adóhatóság visszavonja a megszüntető határozatát.
Jelen összefoglaló csak a legfontosabb információkat tartalmazza gondolatindítóként, ha megfogalmazódik az elhatározás érdemes átbeszélni szakértővel a lehetőségeket.
Az adónem részletes szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalti adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény tartalmazza.
Paulovics Anita közgazdász, adótanácsadó
