Ez nem az ismert sorozat, de legalább olyan jó a hangulat itt is.
Hogy hogyan bánik el 2 férfi ennyi nővel?
Egyszerű…
Idén februárban pattant ki az ötlet két férfi fejéből, hogy létrehozzanak egy különleges, nem éppen szokásos női vállalkozókból álló közösséget. Amiről szó van, az azoknak a nőknek szól, akik vállalkozók. Ugyanis a Sikeres Vállalkozó Nők klubjának díszpáholyai csak őket várják.
(Oké, egyszer majdnem beengedtünk egy férfi jelentkezőt is, de megszavaztuk, hogy nem elég macsó hozzá. Csak viccelek. Meg se fordult a fejünkben, hogy beengedjük.)
Imádom ezt a klub-nak nevezett, egyébként rendkívüli csoportot. Én könnyen beszélek persze, hiszen elnökségi tagja vagyok az 5 főből álló vezetői körnek, akik között a két alapító hímneműn kívül „csak csajok” jeligére 3 elnökségi tagot választottak. De azért voltak aggályaim, mikor rátaláltam erre a csoportra…
Először is. Nők egymás között? Soha életemben nem volt ezzel a jelenséggel jó tapasztalatom. Iskolában csak fiú barátaim voltak. A barátnőim folyton elkoptak, a női csoportok pedig nos, az irigység és gáncsolás művészetének melegágyai. Legalábbis ez volt az én tapasztalatom. Nyilvánvaló, hogy nem a közönséggel volt baj, hanem az előadó helyével. Ha egy porszívó árus a fókaneveldében akar tevékenykedni, ne csodálkozzon, ugyebár.
Amikor beléptem az SVN klubba, kíváncsian vártam, hogy itt, igazi üzletasszonyok között, vajon milyen tapasztalatokat fogok majd gyűjteni. Vajon itt is irigykedések vannak? Kitolnak a másikkal inkább? Akadályozzák majd a többieket? Nem… Nem, nem, drágáim. Hogy én nőttem-e fel idő közben a feladathoz, vagy megtaláltam valóban azt a közösséget, amire vágytam… nos, az okot nem tudom, de azt igen, hogy miután beléptem, két hetet sem kellett várnom arra, hogy az évek óta kínlódó vállalkozásom felfusson egy olyan szintre, amiről csak álmodtam odáig.
Rengeteg inspirációt, erőt és energiát kaptam. Akkora elánnal futottam a milliónyi ötletem után, hogy magamra sem ismertem, amíg… Amíg bele nem néztem a tükörbe, és rá nem jöttem, hogy igen, ez vagyok én. Az a nő nézett vissza, aki mindig is lenni szerettem volna.
Második nagy aggályom, csupán pár pillanatig tartott. Két férfi alapít egy női klubot? Két férfi? Hát hogy lesz ebből női közösség? De aztán rájöttem, hogy ha ők azt vállalták, hogy ennyi nővel elbírnak hát magukra vessenek. 😀 Amúgy mindkettejük hihetetlen tudással, kitartóan áll a közösség mögött, mint egy-egy támasz. (És még bírják…) 😀
Lényeg, hogy sok más csoport kipróbálása után itt végre megtaláltam mindent, amit kerestem. Bizalmat, segítséget (rengeteg önzetlen segítséget), kapcsolatokat. Egy valódi, segítő, üzleti, női közösséget.
Egy szó, mint száz, én megtaláltam a helyem, aki pedig vállalkozik és kedvet kapott, ráadásul bugyit hord, az ne habozzon, csatlakozzon a Sikeres Vállalkozó Nők klubjához!😊
Halász Emese író, SVN Klub elnökségi tag